Cukor vagy cukorpótló – ez itt a kérdés!

Örök dilemma számomra, hogy milyen elvet kövessek, ha cukorról van szó. Orvosilag nincs rá indokom, hogy nélkülözzem a táplálkozásomból, de mióta lisztérzékenységet diagnosztizáltak nálam, azóta sokkal tudatosabban figyelek a felhasznált alapanyagokra.

Köztudott, hogy a cukornak sok, a közhiedelemben ismert egészségtelen hatása van. A leginkább elterjedt, hogy a cukor hizlal. Sőt, emelet sok egyéb negatív  mellékhatása van, és rengeteg betegség okozója is lehet.

Én azt szoktam mondani, hogy a cukor olyan, mint a kísértés, meg tudja édesíteni az életet, de ugyanakkor káros is. Ezért nagyon sokan szívesen fogyasztjuk az ezzel készült édességeket. Talán a titok abban rejlik, hogy ha orvosilag nem indokolt a cukor elhagyása, akkor ezt is fogyaszthatjuk, azonban csak mértékkel. Általánosságban lehet ez egy aranyszabály az élet minden egyéb területén is, mert a mértékletesség mindig nagyon fontos!

Tudatos táplálkozóként, most górcső alá vettem a cukor kérdést, hogy ha megvilágosodni nem is fogok, legyen egy pro- és kontra vélemény, hogy cukrot vagy cukorpótlót használjak a gluténmentes édességeim készítése során.

Az alábbiakban szereplő soroknak a megírásához különböző online irodalmakból tájékozódtam.

Megkülönböztetjük a finomított vagy izolált cukrot és a finomítatlan cukrot, azaz ahogy az a természetben előfordul.

Finomított/izolált cukor:
Többször megtisztították, és már nem tartalmaz tápanyagokat. Ide tartoznak:
– fehér kristálycukor, azaz asztali cukor
– nádcukor és nyers nádcukor
– répacukor

Finomítatlan cukor:
Ez még mindig tartalmazza a gyümölcslében eredetileg található tápanyagok egy részét, például ásványi anyagokat, vitaminokat és rostokat.

Ide tartoznak a következő cukor alternatívák:
– Kókuszvirágcukor
– Juharszirup
– Méz
– Teljes nádcukor

Néhány cukor/cukorpótló alternatíva a fókuszban

(amiket én is szívesen használok a gluténmentes édességeim készítéséhez)

A kókuszvirágcukor előállításához a kókuszvirágokat megkarcolják, és összegyűjtik a kikelő virágnektárt. Ezt felforralják, és ami marad, az a kristályos cukor. Az asztali cukorhoz képest a kókuszvirágcukor még mindig tartalmaz néhány tápanyagot, például vasat, kalciumot, káliumot, magnéziumot és B-vitaminokat. Azonban sokat kellene belőle enni ahhoz, hogy bármi haszon legyen belőle.  És a fogyasztói tanácsadó szakmai csoportok sem írják le a kókuszvirágcukrot az asztali cukor egészségesebb alternatívájaként.

A juharszirup kanadai cukorjuharfákból készül. Ezeket megcsapolják, és lefőzik a levét. Fontos, hogy tiszta juharszirupot vásároljunk, és ne olyat, amelyet cukorsziruppal kevertek. A juharszirup tartalmaz néhány ásványi anyagot, például káliumot, kalciumot, magnéziumot és vasat. A juharszirupban lévő cukor nagy része is szacharóz, mint az asztali cukorban, ezért a cukorbetegek csak kis mennyiségben fogyaszthatnak belőle. Tehát a juharszirup valóban egészségesebb? Nem. De természetesebb, mint a teljesen izolált étkezési cukor.

A méz természetes termék, ezért nem kell olyan bonyolult folyamatokon átmennie, mint például a forralás vagy hasonló.  A méz azonban 80%-ban tiszta cukorból áll, ezért mértékkel kell fogyasztani. A méznek állítólag antibakteriális és gombaölő hatása van, amit számos tanulmány tudományosan megerősített. Hatása leginkább megfázás esetén ismert. A mézet szívesen használom édesítőszerként, főleg reggeli ételekhez, mint például a https://www.glutenmentesedesseg.hu/2024/05/glutenmentes-granola/granola, vagy https://www.glutenmentesedesseg.hu/2023/06/glutenmentes-muzliszelet/müzliszelet, de takarékosan használom, mert a cukortartalma nem lényegesen egészségesebb az asztali cukornál.

Tehát valóban jobbak a cukorpótlók?

Végső soron a juharszirup, a méz és hasonlók nagyon tömény cukorváltozatok, és szintén cukornak kell tekinteni őket, és mértékkel kell fogyasztani.

Mindezek ellenére én továbbra is jobban szeretem a kókuszvirágcukrot és a mézet, mert ezek még mindig tartalmaznak néhány tápanyagot és rostot, legalábbis az asztali cukorhoz képest.

Ugyanakkor nem vagyok híve a cukorhelyettesítőknek, mint az eritrit, xilit és hasonlók. Nem csak a mellékízük miatt. Hanem mert nem igazolt a szakirodalomban sem a hosszú távú egészségre gyakorolt ​​​​egészséges hatása, ezért én nem igazán szeretem használni.

Utána olvasásom után még mindig az egész gyümölccsel vagy szárított gyümölccsel való édesítést tartom a legegészségesebbnek. A legjobban az almapépet, a banánt és a datolyát szeretem. Fogyasztáskor nemcsak az almából vagy a banánból származó fruktóz kerül a szervezetünkbe, hanem azok rostjai és jelentős mennyiségű vitamin és ásványi anyag is, amelyek segítik a szervezetet a cukor lebontásában. 

Konklúzióm a cukorral kapcsolatban:

Valóban jobbak a cukor alternatívák, mint a cukor? Ha mézről, juharszirupról vagy kókuszvirágcukorról beszélünk, akkor lényegében nem.

A fentiek alapján, én továbbra is hozzáadom a cukrot az édes receptjeimhez, de igyekszem finomított verzióban, vagy egész gyümölcsben, ez függ attól, hogy a sütemény mit tesz lehetővé.

Bárhogy is szeretnénk, de sajnos egy szelet torta soha nem lesz olyan egészséges, mint egy darab zöldség. Viszont az én életfilozófiám, hogy édesség nélkül lehet élni, de nem érdemes! És nincs annál gyorsabb boldogság hormont termelő módszer, mint egy szelet sütemény.

Egyél jól, legyél jól!